Magyar 05. 25-26.
Ez a feladatsor a hétfői és keddi magyarórák együttes feladatai. Tehát kedd délutánra kell elkészíteni az egészet!
GÁRDONYI GÉZA: MI ÚJSÁG, MALAC ÚRFIAK?
Szép tavaszi nap volt. Azt mondja az öreg
disznó a kis cocáknak:
- No, malac úrfiak, röf-röf, ma kisétálunk a mezőre, röf-röf.
- No, malac úrfiak, röf-röf, ma kisétálunk a mezőre, röf-röf.
Azzal felkerekedett az egész család, és kisétáltak
a mezőre.
Tetszett a mező a malac úrfiaknak.
- De jó itt lenni, ui-ui! - mondogatták. - Virágos, szép asztal a mező, ui-ui! A fű gyönge porcogós, ui-ui! A virágok pedig édesek, mint a cukor, ui-ui!
Játszottak, legelésztek.
Egyszer csak szél kerekedik, de olyan erős, nagy szél, hogy a vén fűzfák is hajladoztak alatta, mintha a földre akarnának feküdni. Persze, mikor a szél fú, jó a földön lenni. A malacokat sem érte a szél erősen, csak az öreg disznó sertéjét borzolta fel a nyakán egy kicsikét.
Hát egyszer lebeg valami fekete csodadolog a magasságban és leereszkedik a mezőre.
- Mi lehet az, ui-ui? - kérdik a malacok.
- Nem tudom, röf-röf - felelte az öreg disznó.
A fekete kerek valami megáll egy helyen. Odafutnak hozzá a malacok, és egymást kérdezgetik:
- Mi lehet ez, ui-ui? Egy a lába. Kerek a háta. Feketék a bordái, ui-ui! Feje meg nincs, ui-ui! Csak orra van, egy hosszú, az is rézből, ui-ui!
- Madár ez, ui-ui! - mondja egy másik -, mert repülni tud, ui-ui!
- Ha madár volna, lépkedni is tudna, röf-röf - okosítja meg a malacokat az öreg disznó.
- Hátha holt madár, ui-ui! - mondja ismét egy malac.
Pedig hát nem volt az se holt madár, se eleven, hanem esernyő volt, valami nagyságos úrnak az esernyője. Hintóból kapta el a szél.
- Én megkóstolom ezt a madarat - szólt ismét egy malac -, meglehet, hogy jó?
- Hozzá ne nyúlj, röf-röf - szólt az öreg disznó -, hátha harap, röf-röf. Én is meg akartam kóstolni egyszer a bundás kutyát, röf-röf, aztán harapott, röf-röf.
Amint ott tanakodnak, egyszer csak új szélroham jön, és megmozdítja az esernyőt. A következő pillanatban az esernyő már gurul is.
Tetszett a mező a malac úrfiaknak.
- De jó itt lenni, ui-ui! - mondogatták. - Virágos, szép asztal a mező, ui-ui! A fű gyönge porcogós, ui-ui! A virágok pedig édesek, mint a cukor, ui-ui!
Játszottak, legelésztek.
Egyszer csak szél kerekedik, de olyan erős, nagy szél, hogy a vén fűzfák is hajladoztak alatta, mintha a földre akarnának feküdni. Persze, mikor a szél fú, jó a földön lenni. A malacokat sem érte a szél erősen, csak az öreg disznó sertéjét borzolta fel a nyakán egy kicsikét.
Hát egyszer lebeg valami fekete csodadolog a magasságban és leereszkedik a mezőre.
- Mi lehet az, ui-ui? - kérdik a malacok.
- Nem tudom, röf-röf - felelte az öreg disznó.
A fekete kerek valami megáll egy helyen. Odafutnak hozzá a malacok, és egymást kérdezgetik:
- Mi lehet ez, ui-ui? Egy a lába. Kerek a háta. Feketék a bordái, ui-ui! Feje meg nincs, ui-ui! Csak orra van, egy hosszú, az is rézből, ui-ui!
- Madár ez, ui-ui! - mondja egy másik -, mert repülni tud, ui-ui!
- Ha madár volna, lépkedni is tudna, röf-röf - okosítja meg a malacokat az öreg disznó.
- Hátha holt madár, ui-ui! - mondja ismét egy malac.
Pedig hát nem volt az se holt madár, se eleven, hanem esernyő volt, valami nagyságos úrnak az esernyője. Hintóból kapta el a szél.
- Én megkóstolom ezt a madarat - szólt ismét egy malac -, meglehet, hogy jó?
- Hozzá ne nyúlj, röf-röf - szólt az öreg disznó -, hátha harap, röf-röf. Én is meg akartam kóstolni egyszer a bundás kutyát, röf-röf, aztán harapott, röf-röf.
Amint ott tanakodnak, egyszer csak új szélroham jön, és megmozdítja az esernyőt. A következő pillanatban az esernyő már gurul is.
Az öreg disznó leült ijedtében, a malacok pedig
visítva futottak a fekete gömbölyűség előtt.
- Jaj, végünk van, ui-ui!
- Jaj, végünk van, ui-ui!
- Megesz bennünket, ui-ui!
- Itt a
világ vége, ui-ui!
- Szaladjunk! - kiáltották össze-vissza a
malacok.
Persze, az esernyő nem ette meg a malacokat.
Gurult, gurult a mezőn, azután ismét fölemelkedett a szelek szárnyain, és
repült, repült, ki tudja, hova, talán éppen oda, ahol esett már az eső, és egy
szegény öreg koldus esernyő nélkül ballagott az országúton.
1. Hogy hívják a
sertés családját? írd le a szópárokat a füzetedbe!
kan
ANYA:
____________________________
malac
APA:
_____________________________
koca
CSEMETE: ________________________
2. a) Egészítsd ki a szókapcsolatokat a szöveg
alapján!
________________________ ______________________
asztal
a fű _________________________ ________________________
a virágok ______________________________________________
b) Milyen szófajú szavakat írtál le?
______________________________________________________
3. Egészítsd ki a
hiányos vázlatot!
I. A disznók a mezőn _____________________________________ .
II. 1. Egyszer csak ________________________________ és odafújt
egy
_______________________________________________ .
2. A malacok nem láttak még ilyet s féltek tőle.
III. Újabb _________________________________ jött, s felkapta az
esernyőt.
4. Milyenek voltak a
malacok? Írd le a füzetedbe!
kíváncsiak okosak
félősek nagyravágyóak hiúk bátrak
buták beképzeltek
5. Válaszolj a
kérdésekre a szövegből kiírt egész mondatokkal!
a) Mi lebeg a magasban, s ereszkedik le a mezőre?
_____________________________________________________
_____________________________________________________
b) Mi volt valójában?
_____________________________________________________
_____________________________________________________
6. Most saját
szavaiddal válaszolj! Miért féltek a malacok az esernyőtől?
_____________________________________________________
_____________________________________________________
7. Mit jelentenek az
író kifejezései? Magyarázd meg!
„felkerekedett az egész család”: _____________________________
_______________________________________________________
„amint ott tanakodtak”: ____________________________________
_______________________________________________________
8. Kösd össze a
szólásokat, közmondásokat a jelentésükkel!
Annyit eszik, mint a disznó.
Szerencséje
van.
Disznaja van.
Csúnyán elhízott.
Fülel, mint a disznó a búzában.
Nagyon
koszos.
Kövér, mint egy disznó.
Sokat eszik.
Olyan, mint aki a disznókkal hál.
Arról
álmodik, amire vágyik.
Éhes disznó makkal álmodik.
Nagyon figyel.
9.
Írj ki a szövegből szófajokat!
Főnév,
tulajdonnév (2 db): ________________________________________
Köznév
(3 db): _________________________________________________
Melléknév
(5 db): _______________________________________________
Ige
(5 db): _____________________________________________________
Megjegyzések
Megjegyzés küldése